Elsőre - bármilyen közhelynek is hangzik - azt válaszolnánk,
hogy minél nagyobbat.
Sajnos azonban az akvárium nagyságának sok minden gátat
szabhat, néhány ezek közül:
-
A lakás, szoba mérete, amelyben az akváriumot szeretnénk
elhelyezni.
-
Kissé extrémebb esetben gondot okozhat az akvárium súlya,
hiszen például egy 500 literes akvárium végső, berendezett súlya könnyen
elérheti a 700-800 kg-t is, ráadásul gondoljunk bele, hogy ez a súly a födémet
csak kb. 1 m2-n terheli. Ebben az esetben már nem árt statikustól
szakvéleményt kérni, hogy a födém bírja-e ezt a tömeget. Téves hiedelem, hogy ez
csak az emeleti lakásokban lakókra érvényes...
-
... és nem utolsó sorban az anyagi lehetőségek, sajnos erre
is gondolni kell.
Való igaz, hogy egy nagyobb akváriumot összeállítani több pénzbe kerül, hiszen
már maga az akvárium is sokkal többe kerülhet. Az is igaz, hogy a havi rezsije
is magasabb, mint egy kis akváriumnak. De...
... mégis, minél nagyobbat.
-
Egy nagyobb akvárium a vízmennyiségnek köszönhetően
könnyebben felveszi a halak anyagcseréjéből származó anyagokat, valamint a
kezdő akvaristák által oly sokszor elkövetett hiba, a túletetés után maradt
felesleget. Szintén a vízmennyiségnek köszönhetően könnyebben beállhat az ún.
biológiai egyensúly, és nehezebben is borul fel.
-
Megint csak a nagyobb vízmennyiségre hivatkozva egy nagyobb
akvárium jobban tartja a víz hőmérsékletét, míg kis akváriumban a hőmérséklet
változása akár napi szinten is észrevehető.
-
Egy nagyobb akváriummal kevesebb gond van, pl. míg egy kis
akváriumban sokszor és sok vizet kell cserélni, addig egy jól beállt nagy
akváriumban a vízcserék sokszor kitolhatók, ritkább és kevesebb cserét
igényelnek.
-
Ugyan egy nagy akváriumot is könnyű túltelepíteni, mégis
többféle, azonos feltételeket igénylő halfajt tudunk együtt tartani, ezzel
színesebbé, mozgalmasabbá téve az akváriumot.
Sok díszhalkereskedésben lehet vásárolni kisebb, 20-30
literes akváriumot, de nem árt tudni, hogy ezek inkább csak tenyész- vagy nevelő
akváriumnak valók. Ilyen kis méretű akváriumban biológiai egyensúly csak nagyon
nehezen, nagy körültekintéssel alakítható ki, de inkább azt lehetne mondani,
hogy nem alakul ki... Mindenesetre több tapasztalat szükséges hozzá, kezdőknek
nem ajánljuk.
Általánosságban azt lehetne mondani, hogy kezdő akváriumnak 60-70 literest már
lehet vásárolni, de ha hely és lehetőség van rá, akkor inkább 100 literes legyen
az alsó határ. Előre gondolni kell arra is, hogy egy ekkora méretű akváriumot
nagyon könnyen túl lehet népesíteni, sok kezdő akvarista került már ebbe a
hibába. Ekkor jön a választás, hogy vagy abbahagyjuk a vásárlást, és megmaradunk
a jelenlegi méretnél, vagy ha megtetszett a víz alatti világ, akkor általában
jön a következő akvárium vásárlása. Ezt azonban érdemes nagyobbra tervezni.
Egyéb szempontok:
hosszúság:
Szerepet játszhat egy akvárium méretének a kiválasztásában az is, hogy milyen
halakat szeretnénk tartani.
Egyes fajok megelégednek az alacsonyabb akváriumokkal, helyesebben az alacsony
vízoszloppal, sőt, jól is érzik benne magukat, pl. a páncélosharcsák (Corydoras
fajok), vagy a gurámik. Míg másoknak elengedhetetlen feltétel a magas vízoszlop,
ilyen pl. a vitorláshal (Pterophyllum scalare). Továbbá vannak halak, amelyek
jól érzik magukat a rövidebb medencékben, (pl. labirintkopoltyúsok), és vannak,
amelyek a hosszú akváriumot igénylik, tágas kiúszótérrel (pl. pontylazacok)
Az akvárium hosszával kapcsolatban arra is érdemes
odafigyelni, hogy a felette lévő világítás, főként a fénycsövek kényelmesen
elférjenek. Szaküzletekben lehet vásárolni kész, ún. gyári tetőket, amiben a
világítás és a hozzá tartozó elektronika is helyet kap. Több gyártó is forgalmaz
ilyet, sokakat azonban a kétségtelenül borsos ára riaszt el egy ilyen szerkezet
megvásárlásától. Hozzá kell tenni, hogy a pénzünkért viszont általában esztétikus
terméket kapunk, amelyek többnyire műanyagból készülnek. Ezeknek előnye többek
között a páraállósága. Az ilyen gyári tetők általában szabványméretek, ezért ha
mégis ilyet szeretnénk használni, az
akvárium hosszát és szélességét ehhez kell igazítani.
Amennyiben mégis amellett döntünk, hogy a tetőt és a világítást magunk készítjük
el, tartsuk szem előtt, hogy a fénycsövek is szabványméretek. Vagyis létezik 45,
60, 90, 120 és 150 cm-s fénycső. Ez azt jelenti, hogy egy 120 cm hosszú
akváriumra készült tetőbe sajnos nem lehet belepréselni egy 120 cm hosszú
fénycsövet. Gondolni kell arra is, hogy a foglalat is elvesz néhány cm-t a
helyből. Tehát ha 120 cm hosszú akvárium volt tervbe véve, akkor vagy érdemes
megnövelni 130 cm-re, vagy csak 90 cm hosszúságú fénycsövet tudunk elhelyezni a
tetőben. Ha ebből többet szeretnénk üzemeltetni, célszerű a fénycsöveket
egymástól kicsit eltolva elhelyezni, hogy az akvárium nagyjából egyenletes fényt
kapjon.
magasság:
Általában nem szokás egy akváriumot 50-55-60 cm-nél magasabbra építeni. Ennek
több oka is van.
Az egyik, talán legfontosabb ok a világítás. Fénycsövek esetében ugyanis az
ennél magasabb vízoszlop már annyira elnyeli a fényt, hogy a növényeknek csak
kevés jut belőle, és idővel csak vegetálni, esetleg elpusztulni fognak. A
témában tapasztaltabbak azt javasolják, hogy 50 cm magas vízoszlop felett már
HQI lámpával érdemes világítani, de ennek sajnos elég borsos ára van. Mind a
felszerelésnek, mind a használatának.
A másik ok inkább csak kényelmi szempont, de azért elég fontos. Az akvárium
magasságának (és az állvány magasságának) tervezésekor vegyük figyelembe azt,
hogy mi az a magasség, ahol még kényelmesen bele tudunk nyúlni az akváriumba,
akár egészen a fenéklapig. Elég kényelmetlen ugyanis sámliról, létrától
akváriumot rendezni...
szélesség:
Sajnos az akvárium szélességét illetően nehéz képletet találni arra, hogy mi az
optimális. Törekedjünk arra, hogy ne legyen aránytalanul keskeny, pl. egy 100 cm
hosszú, 50 cm magas akváriumhoz lehetőleg ne tartozzon 20-25 cm szélesség, még
akkor sem, ha az akváriumnak csupán térelválasztó funkciója van. Ilyen
akváriumban a halak sem érzik magukat jól, és általában növényekkel is nehéz
berendezni. Amire mindenképpen gondolni kell, hogy az üzletekben kapható kész,
vagy akár a magunk által készített hátterek helyenként igen sokat elvesznek a
hasznos térfogatból. Ezért azt javasoljuk, hogy az akvárium elkészítése vagy
vásárlása előtt már érdemes eldönteni, hogy milyen hátteret és technikát
(szűrők) szeretnénk
beleépíteni.
A fent leírtakon kívül megint csak vissza kell térnünk a
halfajokra. Ugyanis vannak halak, amelyek eleve nagy, többszáz literes
akváriumot igényelnek. Ilyenek pl. a kifejlett testméretükből kifolyólag a
nagytestű dél-amerikai sügérek (pl. Cichlasoma és Geophagus fajok), vagy akár a
területvédő életvitelük miatt az afrikai sügérek, melyek viszonylag sok
búvóhelyet igényelnek.
Végezetül megemlíteném, hogy a fenti sorok alapvetően
a lakás, iroda díszére, egy díszakváriumra értendők. Olyan akváriumra,
melyet eleve úgy tervezünk, hogy "társas" akvárium
lesz. Vagyis nem specifikusan egy fajnak készül, hanem lehetőleg azonos
földrészről származó, közel azonos körülményeket igénylő, de többféle
halnak. Előbb-utóbb sokunk életében eljön az az idő, amikor már nem
elégszünk meg egy díszakváriummal, hanem a figyelmünk kezd orientálódni
egy bizonyos fajra vagy családra. Ilyenkor azon kapjuk magunkat, hogy
újabb akváriumokat tervezgetünk, és elkezdünk készíteni kimondottan
egy faj számára is egyet. Ebben az esetben bizony némileg ellent kell
mondanunk a fent leírtakkal. Vannak ugyanis halfajok, amelyek kisebb
akváriumot igényelnek, önmagukban nagyobb akváriumban tartva elvesznek
a víztömegben. Ilyenek pl. a törpe páncélosharcsák (Corydoras hastatus,
C. pygmaeus, C. habrosus), és általában a kis termetű halak.
Látható tehát, hogy egy akvárium méretének kiválasztásánál
körültekintően kell eljárni, hogy később ne bánjuk meg a döntésünket. |
