Míg a régi időkben a nagyöregek ún. dioráma háttereket
használtak, közel 20 éves emlékeimben már az akvárium hátfalára kívülről
ráragasztható poszter hátterek voltak divatban. Igaz, a poszteres megoldás
még mindig kapható, írásunk témája nem ez, hanem az egyre élethűbb, ún. 3D-s
hátterek.
Bár kétségtelenül ezek a típusú hátterek a
legdekoratívabbak, néhány tippet szeretnénk megosztani olvasóinkkal, mielőtt
elhatároznák magukat egy ilyen dekoráció megvalósítására.
Az
álatlunk kínált
hátterek némelyike igen nagy, esetenként 20-25 cm domborulatokkal is
rendelkezhet. Nyilvánvaló, hogy ezeket a dekorelemeket csak nagy akváriumba
szánjuk, ez adódik a készen vásárolható termék méretéből is. A kisebb
méretűek, a 100 x 50, vagy 80 x 50 cm-s hátterek valamivel kisebb 3D
kiterjedésűek, de közülük sok eléri a 8-10 cm-t. Az ún. síkhátterek az
egyedüliek, amelyek kb. 5 cm-s 3D-s kiterjedéssel rendelkeznek.
(Terméklistánkban igyekeztünk feltüntetni az egyes hátterek ezen jellemzőit)
Mindez azért érdekes, mert a háttér kiválasztása és
megvásárlása előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy mondjuk egy 200 literes
akvárium (100x40x50 cm) esetében egy áltagosan számolt 3D-s háttér közel 10
cm-t levesz az akváriumból, egészen pontosan a halak úszóteréből, és ez
annak is gondot fog okozni, aki szeretne dúsan növényesíteni. Ugyanis a 40
cm-s szélességből levonva az üvegvastagságot és a háttér által elfoglalt
részt, hamar rá kell ébrednünk, hogy kb. 28 cm mélységű területen a növények
ültetésének igazán dekoratív módját (elöl a kisebb, hátul a nagyobb
növények) nem igazán lehet megvalósítani, bizonyos terebélyesebb növények
szinte vigyázban fognak állni. Ezáltal pedig ugyebár a halaknak sem lesz
elég helyük úszkálni.
Megoldásként érdemes valamivel, általában a háttér által elvett területtel
megyező mértékben szélesebb akváriumot készíttetni.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy hogyan kell egy ilyen
hátteret beépíteni.
Természetesen a barkácsoló kedvű akvaristák maguk is könnyedén beépíthetik a
már meglévő vagy az új akváriumba, hiszen nagyon könnyen szabhatóak, akár
egy élesebb konyhakéssel is. Azoknak, akik nem rendelkeznek ezirányú
"tehetséggel",
ajánljuk magunkat.
Tudni kell, hogy az általunk kínált hátterek
anyagukból adódóan rendkívül nagy felhajtóerővel rendelkeznek a vízben,
vagyis be kell ragasztani őket akváriumragasztóval.
Ekkor felvetődik egy újabb kérdés: ha beragasztjuk, mehet mögé
víz, vagy sem?
Természetesen mindenképpen kell víznek lennie mögötte. A hátteret ugyanis
nem arra találták ki, hogy az tartsa a víz nyomását. Ezt a feladatot az
akvárium hátfala látja el. A hátterek anyagvastagsága nem egyenletes, néhol
vastagabb, néhol egészen vékony, így szinte reménytelen az a szándék, hogy
ne legyen mögötte víz.
Következő kérdés: a háttér mögötti részen nem
keletkezik-e pangó, álló víz?
De, keletkezhet. Ennek elkerülésére azonban többféle megoldás létezik.
-
Kaphatóak ún.
szűrőrácsok,
ebből minimálisan 2 db-t beépítve a háttér egy-egy végébe, a mögötte lévő
részben lesz annyi cirkuláció, hogy ott ne álljon meg a víz.
-
Amennyiben külső szűrőt használunk, a szűrő szívó ágát
el lehet rejteni a háttér mögötti részbe. Ekkor szintén a fent említett
szűrőrács használata ajánlott (elég 1 db is), de igyekezzünk a rácsot úgy
elhelyezni a háttérben, hogy a mögötte lévő szívóág vége pontosan a rács
mögé kerüljön. Ez esetben a szívóág a mechanikai szennyeződéseket a
szűrőrácson keresztül hátraszívja a háttér mögé, majd ugyanazzal a
szívóhatással le a szűrőrészbe. Sajnos néha előfordul, hogy a szennyeződés
ugyan a háttér mögé kerül, de a szívóág nem szippantja be. Ha ezt látjuk,
érdemes időnként a háttér mögé került mulmot egy hosszú csővel
kiszippantani.
-
Újabb lehetőség: szintén szűrőrács, szintén 1 db, a vele
átellenes felső sarokban pedig egy levegőpumpával meghajtott átelemelős
szivacsszűrő. Ez esetben mivel a szivacsszűrő folyamatosan átemelei a vizet
a háttér mögül a halak úszóterébe, a rácson keresztül folyamatos
vízutánpótlás érkezik a háttér mögötti részbe. Ez a megoldás csupán annyiban
problémás, hogy időnként biztosan takarítani kell a háttér mögötti részt.
-
Láttunk-hallottunk olyat, aki szűrőrácsok nélkül, csupán
pár 3-4 mm-s lyukat furva a háttér egy-egy rejtettebb részébe teljesen
elégedett volt.
-
Olyan megoldást is láttunk, hogy a hátteret csak a két
oldalán ragasztották be, alul nem. Alul hagytak egy 1-1,5 cm-s rést. Az
aljzat betétele után a külső szűrő szívó ágát a háttér mögé helyezték el,
ekkor a szűrő a vizet az aljzaton keresztül szívta. Tökéletes mechanikai
szűrés, de garantáltan szükséges időnként az aljzattisztítás, porszívózás.
Néhány egyéb tipp a beépítéshez:
-
Ügyeljünk arra, hogy a fent említett rácsok alja és az
aljzatréteg teteje között legalább 4-5 cm legyen.
-
A háttér mögötti "üres" rész akár hasznos is lehet.
Gondoljunk csak bele, mekkora tér van ott, sok-sok liter... Kis
szivacsdarabokkal megtömve, a végére egy kis teljesítményű vízpumpát
helyezve igazán remek biológiai szűrőt lehet belőle kialakítani.
|