Az aljzat fontos eleme egy akváriumnak. Csak egészen
kivételes esetekben nem szokás aljzatot használni, pl. ívatásnál, vagy
általában az
ivadékok nevelésénél. Ezek kivételével az aljzat fontos szerepeket tölt be.
Többek között kapaszkodási felületet és táptalajt ad a növényeknek, bár kis
mértékben, de szerepet
játszik a lebontásban, így a biológiai egyensúly kialakulásában, és nem
utolsó sorban életteret ad egyes élőlényeknek, hasznos baktériumoknak.
Az aljzat sokféle anyag lehet, napjainkban leginkább
mosott sóder, kvarchomok, gyöngykavics. Szemcseméretből is igen nagy a
választék, egészen az apró 0.1-0.4 mm szemcsenagyságú, szinte homokszerű
kvarchomoktól az 5 mm-es, vagy akár nagyobb szemcseméretű aljzatokig.
Szemcseméret: Az, hogy milyen szemcseméretű
aljzatot használunk, több tényező is befolyásolhatja. Itt is, mint annyi
másnál, elsősorban a halak igényeit kell figyelembe vennünk. Pl. a
páncélosharcsák a kis szemű aljzatot kedvelik, hiszen fenéklakók lévén
élelem után kutatva egész nap az aljzatot túrják. Esetükben arra is ügyelni
kell, hogy a szemcsék széle ne legyen éles, ugyanis ez kárt tehet az érzékeny
bajszukban, vagy felsértheti a hastájékukat. A nagyobb, 3-4 mm-s aljzatot
már nem tudják olyan könnyen átforgatni, ráadásul az ekkora szemű aljzattal
más gond is adódhat. Nevezetesen az, hogy a detritus, (az aljzaton, általában az áramlásmentes helyeken összegyűlő elhalt, rothadó növényi részekből, el nem fogyasztott eleségből, halak ürülékéből és egyéb szerves anyagokból összetevődő üledék. Az akvarisztikában ezt általában csak mulm-nak nevezzük) könnyen beül a szemek közé, amit csak ún. porszívózással lehet eltávolítani.
Az egészen apró szemű, szinte az építkezési homok szemcseméretével (0.1-0.4
mm) azonos méretű aljzat sem a legmegfelelőbb. Ez ugyanis egyrészt képes
annyira betömörödni, hogy a növények gyökereit szinte megfojta, másrészt ha
motoros szűrőt használnuk, az attól keletkező áramlás eléggé fel tudja
kavarni. Ez esetben a homok egy része az akvárium egyik végében felhalmozva,
a másik része a szűrőben végzi. Sajnos az apró homokszemcsék a szűrő
rotorjának és tengelyének sem tesznek jót. Összességében elég
nehezen kezelhető az ilyen apró aljzat.
Talán leginkább az 1, maximum 2 mm szemcseméretű aljzatot ajánlanánk. Az ilyen
aljzatnak a szemcséi között keletkező közök elég nagyok ahhoz, hogy ne
tudjon összetömörödni és a víznek még megfelelő mértékű áramlás maradjon, viszont elég kicsik, hogy a mulm ne tudjon
beférkőzni. Továbbá a szemcsék a méretüknél fogva elég nehezek ahhoz, hogy
az áramlás ne emelje fel, illetve ne sodorja odébb.
Szín: Az akvarisztikában általában a semleges, halvány
szürkés, homokszínű aljzatot használjuk. A halak színének kiemelésére,
illetve olyan halakhoz melyek általában a félhomályos, sötétebb vizeket
kedvelik, eredeti élőhelyükön ezekben élnek - vagyis az akvárium
sötétítésére - használhatunk sötét, időnként szinte fekete aljzatot. Vannak
halak, amelyek az ilyen aljzat fölött kifejezetten jól mutatnak, pl. a Vörös
neon (Paracheirodon axelrodi). Azonban nem árt tudni, hogy egyes
halak az ilyen aljzaton besötétednek, azaz nem mutatják eredeti, természetes
színüket, pl. a világos, fehéres alapszínű Corydoras fajok, mint a
C. arcuatus. Ilyen sötét aljzat pl. a bazalt, azonban ez az anyagából,
illetve a szerkezetéből kifolyólag éles törési felületeket ad, ami mint azt
fentebb írtuk, egyes fajoknál veszélyes lehet. Szerencsére már kapható az
ún. hengerelt bazalt, amelynél az éles szélek nem találhatók meg.
Lehetőség szerint ne használjuk túl világos aljzatot sem. Az ilyen
akváriumban a halak színe fakóbb, ráadásul az aljzatról visszaverődő fény
zavarja a halakat, stresszesek lesznek tőle.
Igyekezzünk kerülni a színezett, piros, sárga, kék, stb. aljzatot. Bármilyen
akváriumba is tesszük, nagyon természetellenes hatást kelt.
Vastagság: Az aljzatot az akváriumban teríthetjük
vastagon és vékonyan egyaránt, de ebben is körültekintően cselekedjünk. Sok
növénynek ugyanis szüksége van a vastag, 4-5-6 cm-s aljzatrétegre ahhoz,
hogy a gyökerével jól meg tudjon kapaszkodni. Különösen a magasra növő, nagy
termetű növények a vékony, 1-2 cm-s aljzatból nagyon könnyen kifordulnak. Az
akvárium
berendezésénél, betelepítésénél bővebben tárgyaljuk majd, de itt előre
megemlítem, hogy az aljzatot a térhatás növelése végett célszerű úgy
teríteni, hogy a hátfal felé emelkedjen, és ott a frontüvegnél lévő
vastagsághoz képest akár 2-3 cm-vel is magasabb legyen. Ez pont kapóra jön
az ilyen növényeknek, a magasabb növényeket amúgy is az akvárium hátsó
részére ajánlatos ültetni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a vékonyabb
aljzathoz ragaszkodunk, ajánlatos néhány olyan részt, teraszt képezni, ahol
az aljzat vastagabb lehet. Ezt szintén részletesebben tárgyaljuk majd a
betelepítésnél. Többrétegű terasz esetében azonban ügyeljünk arra, hogy a
már vastagabb aljzatréteg a kellő vízmozgás hiányában befeketedik,
berohadhat, ezért ajánlatos valamilyen módon vagy folyamatosan mozgatni,
vagy időnként átforgatni.
Vékonyabb aljzat használatánál számításba jöhet még az a megoldás, amikor a
növényeket nagyobb kövekkel körbevesszük, és a kövek közti rész töltjük fel
aljzattal. Esetleg készíthetünk üvegből ültetőtálkákat, melyeknek a külső
felét akváriumragasztóval bekenjük, és egy külön vödörben száraz aljzatba
belenyomkodjuk. Vastagabb, 5-6 cm-s aljzatot érdemes időnként egy
kicsit kézzel átforgani, hogy a friss víz egy kicsit átjárja, és a szemek
között esetlegesen megrekedt gázok felszabaduljanak. Sokan ódzkodnak tőle, de
nálunk bevált, így javasoljuk a maláji tornyoscsiga (Melanoides
tuberculata) telepítését. Ez a csigafaj az aljzatban él, innen
táplálkozik. Általában elhalt növényi maradványokat és az aljzatra jutó, ott
el nem fogyasztott ételmaradékokat fogyasztja. Mivel az aljzatban él, annak
a felső 1-2 cm-s rétegét rendszeresen áttúrja. Sajnos elég gyorsan
szaporodik, sokaknak bosszúságot okozva. Nappal kevésbé látni őket, de az
esti etetésnél nem túl szép látvány, ahogy ellepik az aljzatot, főleg azokon
a helyeken, ahova a halaknak szánt eleség lehullott. Este, lámpaoltás után
bújnak elő, és általában az akvárium üvegfalán, tereptárgyakon, háttereken
legelésznek tovább. Ilyenkor viszonylag könnyen, nagy számban össze lehet
gyűjteni a feleslegesnek ítélt többletet. A növényekben egyébként nem
okoznak kárt, még nem tapasztaltuk, hogy megrágták volna bármelyiket is.
Sokak szerint a maláji tornyoscsiga indikátornak is bevállt, hiszen ha
nappal is megjelennek az üvegen, az a vízminőségben bekövetkezett változásra
utalhat, pl. az oxigén alacsony szintjére. Ügyelni kell azonban arra, hogy
ha valamilyen oknál fogva tömegesen pusztulni kezdenek, az a víz minőségét
nagyon lerontja.
Az aljzat tisztítása: Sajnos
hazánkban ritkán lehet hozzájutni olyan aljzathoz, amelyet nem, vagy csak
nagyon kis mértékben kell átmosni. A legtöbb aljzatnak való anyag erősen
szennyezett, vagyis inkább poros, ezért használat előtt alaposan át kell
mosni. Az akvárium berendezésének ez a kényes és talán
kevésbé kívánatos feladata az akvaristára hárul. Az aljzatot az akváriumba
helyezés előtt teljesen ki kell mosni, nem szabad arra hagyatkozni, hogy
majd leülepszik, vagy majd a szűrő kiszűri a koszt. Egyrészt nem ülepszik
le, de ha mégis, a halak és a szűrő keltette áramlás majd felkavarják. Másrészt
sok szűrő nem tud megbírkózni ezzel a fajta kosszal. A talaj átmosásának
több módja is ismeretes, legegyszerűbb talán az, amikor vödörben, kisebb
adagokban mossuk át. Ehhez szükségünk van 2 vagy több vödörre, egy kerti
slagra amennyiben a kertben végezzük a tisztítást, vagy esetleg a kádra és a
fürdőszobai tusolóra, amennyiben csak lakásban tudjuk megoldani a műveletet. A vödörbe egyszerre kisebb mennyiségű aljzatot
tegyünk, mert a vödör vízzel való feltöltése alatt ezt folyamatosan
kevergetni kell, hogy a szemcsék között megülő apró porszemek mindig
mozgásban legyenek, ne ülepedjenek vissza. Ha sok homokot mosunk egyszerre,
ez a kevergetés nehézkes lesz. Ha a vödröt feltöltöttük vízzel, a nehezebb
szemcsék, amik majd az akváriumba kerülnek, 1-2 másodperc alatt leülepednek
a vödör aljára, míg a por, amitől szeretnénk megválni, a vízzel könnyen
leönthető. Ezt a műveletet sokszor, gyakran 10-15-ször is meg kell ismételni
egy-egy adag aljzattal, egészen addig míg az aljzatra töltött víz felkeverés
után is kristálytiszta nem marad. Ekkor ez az aljzatmennyiség átönthető egy
másik tartályba, és jöhet a következő adag. Sajnos ez egy elég időigényes
munka, de érdemes alaposan megcsinálni, mert így az akváriumba való
behelyezés után is kristálytiszta marad majd a víz.
Időnként az aljzatot szokás kisavazni. Ez akkor ajánlatos, amikor
kifejezetten lágy vizet kedvelő halaknak rendezünk be egy akváriumot. Némely
aljzat ugyanis meszet, karbonátokat tartalmazhat, és az ebből kioldódó sók
idővel visszakeményítik a fáradságosan, és nem ritkán drágán előállított
lágy vizet. A savazáshoz tökéletesen megfelel a háztartási boltokban kapható
20-30%-os sósav, melyet szintén kisebb adagokban alkalmazzunk, a következőképpen. Amikor mosásnál az aljzatot már tisztának találjuk, öntsük le róla a
vizet úgy, hogy a lehető legkevesebb maradjon a vödörben. A vödörbe öntsünk
annyi sósavat, amennyi éppen ellepi az aljzatot. Amennyiben nem pezseg az
aljzat, úgy a továbbiakban átmosott aljzatot már nem kell savazni, ez azt
jelenti, hogy az aljzat nem tartalmaz meszet. Ekkor alaposan mossuk ki a
sósavat az aljzatból, további 2-3-4 átöblítéssel. Ha pezseg, hagyjuk addig
állni, míg teljesen kipezseg. Amikor a pezsgés abbamaradt, az két dolgot
jelenthet. Vagy azt, hogy a sósav elvégezte a dolgát, vagy azt, hogy a sósav
nem elég erős ahhoz, hogy a teljes mésztartalmat semlegesítse, vagyis
elvesztette a hatását. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy alaposan átmossuk az
aljzatot, megint leöntjük róla a teljes vízmennyiséget, és újabb adag
sósavat öntünk rá. Ha most nem pezseg, akkor a sósav nyert, vagyis az aljzat
már rendben. Azonban ha még pezseg, vagy erősebb sósavat kell szereznünk,
vagy minden adag aljzatot kétszer, esetleg többször kezelni kell vele.
(Szerencsére még nem találkoztam olyan aljzattal, amit többször kellett
volna savazni, eddig mindig elég volt a 20%-os sósav. - Szerk.) Ha a
savazást befejeztük, természetesen a savat alaposan ki kell mosni a
homokból. Ha ez is megvan, mehet az akváriumba. |
